Mi az a parathormon, a hyperparathyreosis és miért veszélyes a dializált betegek számára?
Mi az a hyperparathyreosis?
A hyperparathyreosis olyan állapot, amely akkor lép fel, amikor a mellékpajzsmirigyek túlműködnek, a mellékpajzsmirigyhormon (PTH) túlzott emelkedését okozza. A másodlagos hyperparathyreosis a krónikus vesebetegség (CKD) gyakori szövődménye.
Mi az a parathormon és hogyan kapcsolódik a D-vitaminhoz?
A parathormon (PTH) egy hormon, amelyet a mellékpajzsmirigy - egy nyakon található mirigy - termel.
Szerepe a keringő foszfor- és kalciumszint szabályozása, és szorosan kapcsolódik a D-vitamin termeléséhez. A veseelégtelenségben szenvedőknél azonban az aktív D-vitamin termelése nagymértékben csökken.
Az aktív D-vitamin a szervezet számos szövetének normális működéséhez szükséges, beleértve - tulajdonképpen - a mellékpajzsmirigyeket és a csontokat is.
A vesefunkció fokozatos csökkenése a kalcium- és foszforanyagcsere megváltozásához is vezet.
Miért okoz ekkora gondot a másodlagos hyperparathyreosis a krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél?
Hosszú távon a túlzott parathormon termelés nagyon káros! Az átlagosnál akár 4-szer nagyobb törésveszélynek teszi ki a beteget!
Továbbá a hyperparathyreosis tartós állapota (magas PTH-érték) úgynevezett metasztatikus meszesedések kialakulásához vezet, azaz kalcium- és foszforsók lerakódásához az artériákban és a lágyrészekben. Ez viszont az erek falának merevebbé válásához vezet, így megnő a szív- és érrendszeri események előfordulásának a kockázata - ami a vesebetegségben szenvedő betegeknél már egyébként is gyakoribb.
Melyek a magas PTH tünetei?
A veseelégtelenségből eredő másodlagos hyperparathyreosis olyan betegség, amely általában tünetmentes.
A magas PTH-érték az alábbi tüneteket okozhatja
- fáradtság,
- fokozott szomjúságérzet
- hányinger
- izom- és hasi fájdalom és görcsök,
- bizsergés a kezekben és a lábakban
Hogyan mérhető a parathormon?
A vizsgálatot egyszerű vérmintával végzik.
A teljes értékeléshez más diagnosztikai vizsgálatokra, mint például a kalcukémia és a foszfatémia, valamint a szérum D-vitamin dózisának mérése is szükség van. Figyelmet kell fordítani nemcsak a parathormonszintek abszolút értékére, hanem mindenekelőtt azok időbeli változására is.
Mit lehet tenni a parathormonszint csökkentése érdekében?
A hemodializált betegek hyperparathyreosisának esetében a kezelés farmakológiai jellegű, és a vér kalciumszintjének csökkentésére irányul.
Különösen magas parathormonszintek esetén, néha műtéti beavatkozásra is sor kerülhet.
A beteg megfelelő étrenddel (kövesse a nefrológus tanácsait) megelőzheti a parathormon túltermelődést. Ebben az esetben még inkább ügyelni kell az étrend foszfor- és összfehérje-tartalmára. Kerülje a hal, a tejtermékek, a szénsavas üdítők, az energiaitalok és a tartósított élelmiszerek fogyasztását.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kérjük ossza meg a FACEBOOK-on!
